KURUCTANYÁTÓL - A MAGYAR SZABADSÁGHARCOK HÁZÁIG

Szemelvények a Kuruc Hagyományőrző Egyesület 23 éves történetéből.
(A történetben a páratlan számozású részek a kezdetektől haladnak időben előre, míg a párosok a jelenből visszafelé.)

1. rész

A KEZDET

1999-ben Bodács István Rákóczifalva polgármestere meghívott egy tanácskozásra, melynek a település közéleti fejlesztése volt a témája. Felvetettem a Kuructanya ötletét és a Csányi Sándor és Királyházi Andor által javasolt Aratófalatok Ünnepe gasztro- és lovasrendezvény szervezését. Továbbá a Kuruc Hagyományőrző Egyesület megalakítását, mely a fent említett két ígéretes programot az Önkormányzattal és más civil szervezetekkel közösen megvalósítja. Javaslataim tetszést arattak.
Megalakult az Egyesület, elnöknek engem, alelnöknek Krizsán Józsefet választották az alapítótagok. Megtaláltuk a leendő Kuructanya helyszínét, elkezdtük az Aratófalatok Ünnepe szervezését, két kemence építését az országos kenyérsütő versenyekhez.

A rendezvény előkészítése szépen haladt. Közben a Kuructanya terveit készítettem a kiszemelt helyszínhez igazítva, amikor Bodács István polgármester úr tájékoztatott, hogy át kell beszélni a tanya létrehozásával megbízott csapat összetételét.

2. rész

MIÉRT, MIÉRT OTT és HELYILEG KIRE SZÁMÍTHATTUNK?

Ezek, és ehhez hasonló kérdések fogalmazódnak meg mostanában a MAGYAR SZABADSÁGHARCOK HÁZA, országosan egyedülálló intézményünk átadását követően. Azzal a nem titkolt céllal hoztuk létre, hogy jelentősen bővítse Rákóczifalva nemzeti jellegű, identitású programjainak, jelképeinek, szimbólumainak számát, s egyben megpezsdítse településünk közéletét.


Kezdeményezésünket Rákóczifalva közéleti személyiségei közül Bodács István (régebbi polgármester) és Bacsó Ernő (KDNP helyi elnöke, nemzetőr tábornagy) támogatta. Sajnos, más helyi közszereplő, szervezet még erkölcsileg sem segítette munkánkat. Talán éppen ezért, büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a semmiből, csupán a Kuruc Hagyományőrző Egyesület 23 éves tevékenységének erkölcsi eredményeiből, országos hírnevéből képes volt szervezetünk létrehozni Rákóczifalva számára egy egyedi védjegyet, egy márkát (brandet), mely szorosan kapcsolódik a település nevéhez, történelméhez. Ráadásul úgy, hogy semmiben sem terheltük, terheljük az Önkormányzat és Képviselő-testületének anyagi és humán erőforrásait.


A helyszín nem lehetett más, csak a saját portánk, lakásunk, mivel helyet sehol máshol nem kaphattunk. A fenntartás költségeit (villany, víz, kommunális adó, stb.) és a működéssel járó feladatok nagy részét a Terenyei család állja (takarítás, pakolás, programszervezés, pályázatírás, prospektusok-kiadványok tervezése, reklám-propaganda, stb.), önkéntes munkában.


Tudjuk viszont, hogy egy-két évnek el kell telnie még ahhoz, hogy mindez pozitívan csengjen le városunkban a közélet meghatározó szereplői és szervezetei többségének.

3. rész

A KURUCTANYA VÁRATLAN FORDULATA

Bodács István úr (1990-2002 között Rákóczifalva polgármestere) tájékoztatott, hogy elkötelezett híve a Kuructanya megvalósításának. Viszont a Kuruc Hagyományőrző Egyesületnek nincs még elég tapasztalata, ráadásul egy helyi mérvadó illető éles élcelődéseivel állandóan ostorozza őt azzal, hogy lejáratják Rákóczifalva hírnevét, mivel mindenkinek a budapesti "Rákóczi téri kurucok" jutnak eszébe a szervezet nevéről és a Kuructanyáról.


Ezért, ha már most nekiállunk megvalósítani, akkor a menedzsment élére egy jelenleg kikerülhetetlen személyt kell állítania, akit meg is nevezett. Meglehetősen törtető, igen-igen harsány "egyéniség". Utána a rangsorban a Testület következik, majd egy jelentős múlttal rendelkező civil szervezet, s végül jönnek csak a "kurucok". Ebbe nem mentem bele, így megegyeztünk, hogy a kollektíva összeállításával még várunk.


Ezek után nem vitás, az ügyvitel vezetésére áhítozó páciens "mindörökre a szívébe zárt" engem és a polgármestert.


Közben elérkezett az I. Aratófalatok Ünnepének napja, nem várt végkifejlettel.

4. rész

A RENDBONTÓ MAGYAR SZABADSÁGHARCOK HÁZA

Elismerem, nem szokványos dolog, hogy egy civil szervezet magánházból egyedi, nemzeti szimbólummal rendelkező intézményt létesítsen. Különösen anyagiak híján, önkormányzati segítség nélkül, csupán az ötletre, az elvégzett és elvégzendő munkára támaszkodva.
Úgy, meg végképp nem, hogy Rákóczifalván ez a szervezet évek óta alul értékelt, tevékenységét és hosszú évek alatt elért eredményeit a helyi közélet és a közművelődés meghatározó szereplői képtelenek rangján kezelni.


Mellőzésünk tagadhatatlan:
- Nincs helyünk a Helyi Értéktárban, nincs a Rákóczifalváról szóló médiamegjelenések nagy részében, nincs a helyi megbecsültek között, nincs szükség a nemzeti ünnepeken, rendezvényeken történő (díjmentes) közreműködésünkre és még sorolhatnám.....
- Van viszont valótlanság a köznyelvben: Egyesületünk csak fővállalkozó a Szabadságharcok Háza megvalósításában, sok civil szervezet mellett az Önkormányzat is nyújt támogatást - amennyire tud, nem igényeljük az Önkormányzat segítségét, nagy összeget kaptunk a létesítmény működtetésére - fenntartására is, stb., stb., stb.....
- Ezek mellett nem is csodálkozom, hogy Polgármester úrnak és a Képviselő-testületnek 10 hónapja írt - a lehetőségekhez mért segítségkérő - levelünkre a mai napig nem érkezett válasz. (Levél mellékelve.)


Nem gondolom, hogy mindez a véletlenek közjátéka volna. Sokkal inkább, a magyar nemzeti szimbólumok, jelképek, hagyományok előtérbehelyezésével rendbontónak, rebellisnek számítunk Rákóczifalva közművelődési terveiben.

5. rész

ARATÓFALATOK ÜNNEPE - A KURUCTANYA REFERENCIÁJA

Bodács István polgármester úr tervében szerepelt, hogy minden évszakban legyen Rákóczifalván legalább egy nagy rendezvény az Önkormányzat és a helyi civil szervezetek együttműködésében. Tavasszal a Rákóczi Tavasz és a Kurucbál lovas-fáklyás felvonulással, nyáron a Beroe Nyár és az Aratófalatok Ünnepe, ősszel az Aranyősz. A téli eseményt nem sikerült kidolgoznunk.


Az I. Aratófalatok Ünnepe rendezvény sikeres megvalósításának hatalmas jelentőséget tulajdonítottunk a Kuructanya létrehozása szempontjából is. Bizonyítanunk kellett, hogy magas színvonalon együtt tudunk működni az Önkormányzattal és a többi civil szervezettel.


Az esemény a reméltnél is fényesebbre sikerült. Óriási volt a település jelentős részének lelkesedése és összefogása. A legfontosabb szervezési és lebonyolítási munkálatokat az Önkormányzat részéről Bodács István, Kopasz Károlyné és Bagi Lászlóné, míg Egyesületünkből nejem és jómagam végeztük.
Végkifejletként, polgármester úr egy-két nappal az esemény után egy kis ünnepséget hívott össze az Alkotóházba. Képviselő-testületi tagok, bizottsági tagok, intézményvezetők, civil szervezetek vezetői várták, hogy nejemmel mi is megérkezzünk.


Az ajtóhoz érve hallottuk zsibongásukat. Meg is nyugodtunk, hogy még nem késtünk el. Amint benyitottunk, hirtelen csend támadt és minden beszéd nélkül hatalmas taps kerekedett.


Akkor, még nem tudhattuk, hogy ilyen, vagy ehhez hasonló, megható elismerésben a későbbi Képviselő-testületek egyike sem fog bennünket részesíteni. A méltatás természetesen az egész Egyesületnek szólt, ezért úgy gondoltuk, hogy FEJLŐDÉSÜNK TOVÁBBRA IS TÖRETLEN LESZ.

6. rész

1956-os Büszkeségpont - Rákóczifalva

Az 1956-os Emlékbizottság által kiírt pályázaton elnyert támogatással, Kövér László - a Magyar Országgyűlés Házelnökének személyes adományával, magánszemélyek felajánlásaival, önkéntes munkások segítségével és önerő felhasználásával 2017-ben a Kuruc Hagyományőrző Egyesület létrehozta az 1956-os BÜSZKESÉGPONTOT Rákóczifalván. Az intézmény később a Magyar Szabadságharcok Háza megvalósításának első lépcsőfokává vált.


Büszkeségpontunk nem mindenkinél aratott (még ma sem) osztatlan elismerést a városban.


Annál inkább tekintem sikernek kezdeményezésünket, minél erőteljesebben fejtik ki ellenérzésüket egyesek, hiszen ezzel maguk bizonyítják, értéket hoztunk létre Rákóczifalván. Egy haszontalan dolog senkit nem zavarna.

7. rész

A TAPS ELMARADT!

2002-ben Tóth Lajos urat választotta Rákóczifalva polgármesternek. Az új településvezető kéréssel fordult szervezetünk felé. Minden eddiginél nagyobb legyen a IV. Aratófalatok Ünnepe programsorozat 2003-ban. Természetesen most is az Önkormányzat és az Egyesület közös rendezvényeként megvalósítva.
Mindkét fél közel azonos anyagi forrással járult az esemény lebonyolításához. A szervezés feladatait jómagam és nejem vállaltuk önkéntes munkában, mint ötletgazdák és a megvalósítási terv kidolgozói, mely összesen kb. három hónapot vett igénybe.


A három napos esemény a lakosság körében nagy tetszést aratott. Benne: Nemzetközi Kenyérsütő Verseny, gasztronómiai kiállítás, főzőverseny, Mészáros Ernő Fogathajtó Emlékverseny, széleskörű kulturális és szórakoztató programokkal.


A rendezvény után néhány nappal meghívó levelet kaptunk az Önkormányzattól, egy bizonyos "Kiértékelő Bizottság" ülésére, melynek témája a közös rendezvény volt. A megbeszélés rendkívül magas színvonalát és komolyságát prognosztizálta a "Település Építőjellegű Kritikusának" indító felszólalása: Terenyeiék az egész rendezvény alatt csak kóvályogtak, mint gólyaf...s a levegőben - mondotta a termet betöltő, szokásos falrengető hangján.


A jelenlévő profik (fizetésért, tiszteletdíjért és vállalkozói profitért tevékenykedők) felszólalásai között, senki sem talált egyetlen elfogadható elemet sem önkéntes munkánkban. Zárásként, étkezési szolgáltatónk azért megjegyezte: Ő, mindennek ellenére örül, hogy megmutathatta magát. Örülhetett is, elkelt 2.000 adag babgulyás, 1.000 adag sültétel és a VIP ellátása is szépen hozott a konyhájára, mindez - a bizottság szerint elfogadhatatlan - önkéntes munkánk eredményeként.


Az előző Képviselő-testülettől megszokott elismerő taps elmaradt. Helyette egy lényeges kérdés fogalmazódott meg Egyesületünkben. Ezek után, hogyan tudunk a Kuructanya megvalósításában együttműködni az Önkormányzattal?


A választ egy rendkívül "méltányos" önkormányzati levél adta meg. A polgármester úr tudta nélkül kézbesített irományban az állt, Egyesületünk azonnal fizesse vissza az Aratófalatok Ünnepe költségvetésébe invesztált 1,5 millió forint önkormányzati forrást, mivel azt a hivatal csak kölcsönként nyújtotta számunkra. Ennyit a közös rendezvényről!


Ezzel, az együttműködési lehetőségünkre vonatkozó kérdésünkre meg is kaptuk a választ: valószínűleg sehogy!

8. rész

MIT TARTUNK (TARTANAK) ITT, RÁKÓCZIFALVÁN ÉRTÉKNEK?

"Rákóczifalva nem rendelkezik több száz éves történelmi vagy népi hagyományokkal, nincsen csak ránk jellemző hímzésünk vagy táncunk. Mi most alakítjuk a jövő hagyományait, most formáljuk a magunk képére ezt a települést. Ezért érdemes csokorba szednünk, mik az értékeink. Most érdemes megfogalmaznunk: mit tartunk itt, Rákóczifalván értéknek."


A fenti idézet a Rákóczifalvai TELEPÜLÉSI ÉRTÉKTÁR működéséről szóló tájékoztatójában szerepel, melynek tartalma véleményem szerint a valóságtól meglehetősen távol áll.


Elég csak a Rákóczifalva Város ÖRÖKSÉGVÉDELMI Hatástanulmányába beletekinteni. Ebben szó esik Tiszavarsányról - mint településünk elődjéről, a Rákóczi-család varsányi birtokáról, II. Rákóczi Ferenc vadászkastélyáról - mint Rákóczifalva névadója, sőt városunk területén talált - több történelmi korszak régészeti leleteiről. Lehet, hogy az Értéktár Bizottság tagjai EZEKRŐL SEMMIT SEM TUDNAK? Vagy, ahogy írják, most kívánják a maguk képére formálni ezt a települést?


ÉRTÉKTÁRUNK tájékoztatásáról nekem "A MÚLTAT VÉGKÉPP ELTÖRÖLNI" szlogen jut eszembe.


A fenti gondolatmeneten végigfutva bevallom, kicsit naiv voltam, amikor azt reméltem, hogy a Kuruc Hagyományőrző Egyesület 20 éves évfordulójára felvételt nyerhet a helyi Értéktárba. Hiszen addigra, már 120 hazai és határon túli településre vitte el Rákóczifalva hírnevét. Naiv voltam akkor is, amikor megnyitottuk az 1956-os Büszkeségpontot Rákóczifalván és akkor is, mikor átadtuk a Magyar Szabadságharcok Házát. Egyikkel sem keltettük fel a bizottsági tagok megtisztelő érdeklődését. Zárójelben megjegyzem, a Képviselő-testületi tagokét sem (tisztelet a kivételnek).


Igaz, a mi jelmondatunk másként hangzik: A MÚLTAT VÉGKÉPP MEGŐRIZNI!

9. rész

AMIKOR KÖTELEZŐ A GIZGAZ VISSZATELEPÍTÉSE

A 2004-es Aratófalatok Ünnepe rendezvény előszervezési folyamatában Tóth Lajos polgármester úrral történt egyeztetésen kifejtettem, hogy az idei eseményt nem tartom megvalósíthatónak az Önkormányzat és az Egyesület közös szervezésében. Természetesen tudta, miért. Az előző évi együttműködésünkben bekövetkezett purparlé okán. Próbált meggyőzni, hogy annak már vége, vágjunk bele újból.


Nem találtam viszont semmiféle biztosítékot arra nézve, hogy nem futunk bele ismét egy újabb kínos helyzetbe.


Ezekből következtetve, a KURUCTANYA közös formában történő megvalósíthatósága is meglehetősen kérdőjelessé vált számomra. Megfelelő garanciát kellett kérnem az Önkormányzattól, hogy Egyesületünket senki ne tudja a későbbiekben kitúrni a projektből.


Ezért megkértem a Képviselő-testülettől a Kuructanya elképzelt helyszínének - a már évtizedek óta használatlan, gizgazos önkormányzati tulajdonú terület - tartós használatába vételét az Egyesület számára. Az időközben 86 főre gyarapodott tagságunk vállalta, hogy önkéntes munkában azonnal elkezdi a feladatot, legelőször eltakarítjuk a gyomot.

A Testület hivatalos válaszában közölte, megkaphatjuk a területet. Azzal a feltétellel, hogy az Önkormányzat bármikor visszakérheti azt tőlünk. Ez esetben, viszont kötelesek vagyunk rövid határidőn belül az eredeti állapotában visszaadni.


Ezt a rendkívül méltányos ajánlatot nem volt módunk elfogadni, mert - viccesen fogalmazva - a tízéves gyom kiirtását követően, lehetetlen rövid határidőn belül akkora gizgazt növeszteni, mint amekkora az, az eredeti állapotában volt.

A hivatalos válaszomban kértem a Képviselő-testületet, gondolják át azt, hogy a terület bármikor visszavehető legyen. Ezzel a feltétellel sehol, semmilyen beruházás sem valósítható meg.


Kérésemre ez eddig semmilyen reakció nem érkezett.

10. rész

MÉGIS VAN EGYÜTTMŰKÖDÉS

A 2016-ban megjelent I. világháborús és 1956-os témájú pályázatok esélyt teremtettek, hogy Egyesületünk ismét együttműködhessen az önkormányzattal.
Kósa Lajos polgármester úrral egyeztetve - a fenti témákban - három pályázatot írtam és nyújtottam be az Önkormányzat nevében a pályázatok kiírójához:
- I. világháborús emlékmű felújítására,
- I. világháborús rendezvény szervezésére,
- 1956-os rendezvény szervezése céljából.


Az önkéntes munkában készült mindhárom pályázatom nyert. Az I. világháborús emlékmű felújítására az Önkormányzatnak megvolt a pénzügyi kerete. Ezt az összeget - a nyertes tendernek köszönhetően - másra fordíthatta.


A rendezvények tárgyában benyújtott kérelmek megvalósításában a rákóczifalvai Közösségi Ház a helyszín és bizonyos tárgyi eszközök rendelkezésre bocsájtásával vett részt. A szakmai feladatokat - irányításom mellett - a Kuruc Hagyományőrző Egyesület és az Önkormányzat részéről Kelemen László a közmunkások közreműködésével váltotta valóra.

A programtervezetek sikeres teljesítését Egyesületünk kapcsolatrendszerére és az eddig már bevált működési profiljára, jellegére alakítottam ki.

"Az első világháború első hősi halottja" címmel konferenciát, történelmi jelenetet, kiállítást és egy interaktív "bunkert" alkottunk. Az '56-os projekt - kiállítást, egy színpadi és egy szabadtéri jelenetet tartalmazott.


Az eseményekben közreműködtek: dr. Bagi Gábor történész és muzeológus, Kiss. M. Jenő relikviák gyűjtője, dr. Ravasz István alezredes, Udovecz György az MH Rekreációs Központ munkatársa, dr. Négyesi Lajos alezredes, Szikszai Mihály főlevéltáros, Czirmayné Kocsis Róza helytörténeti kutató.


Sajnos - a mai napig - ez volt Egyesületünk utolsó együttműködése az Önkormányzattal. Talán túlságosan jól sikerült? A Hivatalnak egyetlen forintjába sem került, sőt a PÉNZÜGYNEK jelentős plusz forrást teremtett.
Mindezek jutalmazásaként a következő városvezetés leépítette jómagam és az Egyesület önkormányzati kapcsolatát.
MÉG A HELYI NEMZETI ÜNNEPEKRE, MEGEMLÉKEZÉSEKRE SEM KAPUNK FELKÉRÉST - pl. DÍSZŐRSÉG ÁLLÍTÁSÁRA.

11. rész

A 36. DEBRECENI VIRÁGKARNEVÁLON – 2005.

Utólagosan megtiszteltetésnek veszem, hogy Rákóczifalva Önkormányzata éveken át (2002 és 2010 között) kiértékelő bizottságot létrehozva minősítette a Kuruc Hagyományőrző Egyesület évenkénti helyi tevékenységét. Annak ellenére tette, hogy tulajdonképpen semmilyen beleszólása nem volt /és most sincs/ szervezetünk működésébe.


Az indokot mégis az szolgáltatta, hogy hírneves rendezvényeink hozzájárulnak Rákóczifalva egész közéletének megítéléséhez. Ezek a bizottsági megbeszélések mindig negatív felhanggal végződtek, azonban kárpótoltak/kárpótolnak bennünket a más településeken elért megbecsültségünk, elismertségünk.
Egyesületünk 2005. augusztus 20-án (Jász-Nagykun-Szolnok (vár)megyét egyedül képviselve) a Debreceni Virágkarneválra kapott meghívást. A cívis város utcáin százezres nézőközönség előtt felvonulva, több alkalommal tartottunk bemutatót. Mi vezettük fel az Autó-Eskort Kft. ötszázezer szál virágból készült - II. Rákóczi Ferenc korát idéző - virágkompozícióját a Debreceni Népi Együttessel együttműködve. A közös produkció a közönség és a zsűri tetszését is elnyerve első helyezést ért el a tizenhat felvonuló csapat közül.


Bemutatónkat az M1 TV élőben közvetítette.
Rákóczifalvát képviselték:
Terenyei Attila
Terenyei Attiláné
Földes Attiláné
Földes Renáta
Fehér Ferenc
Tótáné Kérdő Ilona
† Tóta Imre
ifj. Tóta Imre
† Kovács Sándor
Bujáki Zsolt

12. rész

MEGHÍVÁS KASSÁRA

2005-2006 évre nyilvánvalóvá vált, hogy a közeljövőben nem lesz Kuructanya Rákóczifalván. Ez a lehangoló realitás tovább erősítette és gyarapította szervezetünk kritizálói körét. Sőt, ahogy ilyenkor sajnos lenni szokott, ezek a felhangok begyűrűztek az Egyesületen belülre is. Ezáltal a 86 fős tagságunk megfeleződött.


Igaz az a mondás, hogy könnyebb a csúcsra feljutni, mint ott fennmaradni. Szerencsére, más hazai és határon túli települések bizalmát – még a mai napig is – tovább élvezhetjük.


2006. április 3-án meghívást kaptunk II. Rákóczi Ferenc monumentális kassai szobrának avatására. Az alkotást a magyar állam ajándékozta Kassa városának, melyet a Fejedelem rodostói házának élethű mása előtt a "Hóhér-bástya" udvarán állítottak fel.


A szoboravatás és a hozzá kapcsolódó ünnepségsorozat II. Rákóczi Ferenc születésének 330. és hamvai hazahozatalának 100. évfordulója alkalmából történt. A művet Győrfi Sándor Munkácsy-díjas karcagi szobrászművész alkotta. Az ünnepséget a budapesti Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar koncertje követte a színházban, majd a napot állófogadás zárta.


Egyesületünket képviselte:
Terenyei Attila - elnök
Terenyei Attiláné - alelnök
Novák Gyuláné
Novák Gyula
Bujáki Zsolt
és két felvidéki lelkes „kuruc”

13. rész

AZ UTAZÁS KIÁLLÍTÁSOKON - BUDAPEST, SZOLNOK

2006-ban 2-3 hetente kaptunk meghívásokat az ország minden tájáról. Nagyon sok helyre el is jutottunk. Ilyenek voltak például az Utazás Kiállítások. Érdekes módon, minél sikeresebbek voltunk más településeken, itthon Rákóczifalván, annál nagyobb lett a szervezet ellenzőinek köre. Gyakorlatilag létrejött az Egyesület helyi ellenzéke. Néhányan, ezt csupán konkurenciának vélték, de ez annál sokkal ártalmasabb volt számunkra, hiszen nem egy egészséges verseny alakult ki, hanem csupán a mi gyengítésünk volt a cél.

Az utóbbi 2-3 évben, amikor a Magyar Szabadságharcok Házát létrehoztuk, ismét felerősödött helyi ellenzékünk és megint egyfajta küzdelemre vagyunk kényszerítve, hogy megvédjük érdekeinket és népszerűsíteni tudjuk új intézményünket.

14. rész

A LOVASAINKRÓL

Egyesületünk 24 alapítótagjához csatlakoztak a lovasok, Mészáros Ernő vezetésével. Sajnálatos halála után Földes Attila vette át szerepét. Azontúl, a lovasíjászok is beléptek Kiss Karcsival az élen. Később a néptáncosok is tagjaink lettek Novák Gyula kezdeményezésére, Barhács Krisztián irányítása mellett.


Bodács István polgármester úr, valamint az Önkormányzat együttműködésével a települési szintre emelt, II. Rákóczi Ferenc születésnapjáról szóló megemlékezéseink évekig nagyon sikeres rendezvényei volt Rákóczifalvának.


Több százan kísérték figyelemmel a lovasokat, amikor Gaál Jenő, Földes Kata, Kiss Karcsi, Sajabó Anikó és Várkonyi Jancsi lóhátról, tüzes íjakkal lobbantották lángra a hatalmas máglyát a Szabadság téren. Később fáklyával kezükben körül lovagolták a települést. Követték őket a hintósok, fogatosok, lovaskocsisok serege, családtagjaikkal - Horváth Feri bácsi, Méhesi Antal, Földes Attila, Nagy Laci, Nagy Bandi, László Jancsi, Tóta Imi, Dengi Zoli, Tamás Karcsi, Balogh Lajos, Balázs Pali, Csabai Tibi, Tóth Laci, Zombor István, Ecseki Bandi ... és alkalomszerűen többen is a környező településekről. A nap fénypontja a teltházas Kurucbál volt.


A lovasokkal együtt nagyon sok országos és nemzetközi rendezvényen vettünk részt, és szerveztünk fogathajtó versenyeket lovas programokkal.

15. rész

LOVASEREDMÉNYEINK …

A Kuruc Hagyományőrző Egyesület által kezdeményezett és megvalósított lovasrendezvények Rákóczifalván:
- Lovas fáklyás felvonulás II. Rákóczi Ferenc születésnapja alkalmából /2000-től évente
- Mészáros Ernő Fogathajtó Emlékverseny /2000-től évente
- Méhesi Antal Fogathajtó Emlékverseny /2006-tól évente


A Kuruc Hagyományőrző Egyesület közreműködése fontosabb országos és nemzetközi lovas eseményeken:
- Részvétel a „Hídember” című film lovasjeleneteinek forgatásán /Szilvásvárad
- Lovas Világtalálkozó /Szarvas
- I. Füzéri Várnapok /Füzér
- Nemzeti Lovas Fesztivál /Szarvas
- Magyar Bor Ünnepe /Ceglédbercel
- Nemzeti Lovas Fesztivál /Zánka
- Kunviadal /Kisújszállás


2008-ban a lovasprogramjaink befejeződtek. Rákóczifalva Önkormányzatának hosszas biztatása és a helyi ellenzékünk valótlan és méltánytalan híresztelései következtében lovasaink kiléptek és egy bejegyzetlen lovasszakosztályt alakítottak meg. Beváltatlan ígéreteket kaptak támogatások tekintetében, s remélték, ezáltal eredményesebbek lesznek és még több helyre kapnak majd meghívásokat.


Ettől kezdve viszont, egyetlen jelentős országos/nemzetközi lovasrendezvényre sem jutottak el és meg is szűnt létezni a lovasszakosztály. Rákóczifalva addigi pezsgő életet élő lovastársadalma pedig – megfelelő motiváció híján – szertefoszlott, s ezzel jelentős kár érte a település kulturális életét is.


A valós cél azonban teljesült, sikerült a Kuruc Hagyományőrző Egyesületet meggyengíteni.

16. rész

LOVASEREDMÉNYEINK …

FILMSZEMLE RÁKÓCZIFALVÁN a Kuruc Hagyományőrző Egyesület szervezésében, mely tovább gazdagította a település kulturális életét. „S lám, megszületett a csoda". (2006-2007)


„Nemes gesztus az első hazai népművészeti filmszemle!


Egy nemes gesztus dicséretét zengeném.
Ha valaki azt mondja nekem, hogy egy tiszántúli település, mely még csak nem is város (2009 óta város – szerk.), egyszer filmszemlét rendez, méghozzá országosat, ha ki nem is röhögöm, de tamáskodva fogadom az ötletet. S lám, megszületett a "csoda": Rákóczifalván a hagyományok fesztiváljához kapcsolódva megtartották a népművészeti filmek első hazai szemléjét - vezérelvén népi-nemzeti hagyományaink tiszteletétől, valamint film iránti rajongásuktól. Olyan alkotások találkozhattak itt a közönséggel, s szállhattak egymással versenybe is, melyek tárgya kifejezetten népünk művészete, de akár kihalófélben lévő népi mesterségek világa is - életre kelvén a film vásznán, feltámadva dobozsírjukból, ahová a forgalmazás - a televízió közömbössége is - eltemeti őket. Pedig micsoda értékeket képviselnek, szépségeket kínálnak!

Nemes, bátor, mondhatni "kurucos tett" is ez a szemle…… „

(Valkó Mihály írása az Új Néplap 2006. július 15-i számából – részlet)


A zsűri tagjai voltak:
Lakatos Iván - filmrendező, operatőr
Valkó Mihály - újságíró, színikritikus
Gecse Annabella - muzeológus

17. rész

A KURUC HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYESÜLET KASSÁN.

II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai földi maradványai hazahozatalának és újratemetésének centenáriuma alkalmából rendezett DÍSZÜNNEPSÉGRE szervezetünk is meghívást kapott 2006. október 29-re.


A programban szerepelt:
- Ünnepi felvonulás
- Ünnepi szentmise a Szent Erzsébet Székesegyházban
- Koszorúzás a Szent Erzsébet Székesegyház előtt
- A Ghymes együttes koncertje
- Ünnepi istentisztelet a Református templomban

18. rész

"A NEMZET MEGMARADÁSÁNAK ZÁLOGA, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA!"

Ez volt a mottója a KOROK FESZTIVÁLJA elnevezésű - évenként megrendezett - eseménynek BALATONFÜREDEN.


Az országos szintű és színvonalú rendezvényen Jász-Nagykun-Szolnok (vár)megyét és Rákóczifalvát a Kuruc Hagyományőrző Egyesület képviselte évente.
Általában 30-40 hagyományőrző csoport, közel 1000 tagja vonult fel a Kossuth tértől, a Balaton parton felállított Kisfaludy színpadig. A csoportok a honfoglalástól a 19. századig reprezentálták a különböző korszakokat, melyre minden évben egyre több és több látogató volt kíváncsi.


A felvonulást és a megnyitó ünnepséget követően egész hétvégén folytatódtak a hagyományőrző csoportok programjai a Kisfaludy színpadon, ahol a Kuruc Hagyományőrző Egyesület is több alkalommal fellépett.

19. rész

KURUC-LABANC CSATA VAVRISÓBAN (Felvidék)

Vavrisó polgármesterének vezetésével küldöttség indult Rákóczifalvára a Kuruc Hagyományőrző Egyesülethez. Azzal a céllal érkeztek hozzánk, hogy tanulmányozzák szervezetünk hagyományőrző tevékenységét, ismertessék saját terveiket és hogy felkérjék Rákóczifalva Önkormányzatát egy jelentős EU-s pályázat együttes benyújtására, kuruc kori programok felidézése céljából.


Önkormányzatunk a felkérést nem fogadta el, így Vavrisó egy cseh és egy lengyel településsel közösen pályázott, méghozzá sikeresen.
A felkérés elutasítása ellenére szervezetünk meghívást kapott a vavrisói kuruc-labanc csata 300. éves évfordulója alkalmából szervezett nagyszabású hagyományőrző rendezvényre Vavrisóba, 2009-ben.


A programban szerepelt:
- történelmi konferencia
- tüzérségi sortűz a hegyoldalon
- a vavrisói csata emlékművének avatása
- katonai felvonulás
- kurucmúzeum alapkövének letétele
- vavrisói csatajelenet
- kulturális programok
- éjszakai fáklyás felvonulás

20. rész

MEGHÍVÁS REUTLINGEN-BE (Németország).

A rákóczifalvai Kuruc Hagyományőrző Egyesület 2007-ben felkérést kapott Szolnok (Vár)Megyei Jogú Város Önkormányzatától, hogy képviselje Szolnokot, testvértelepülésének Karácsonyi Vásárán.


Szervezetünk tagjai kuruc ruhában, kuruc falatok kínálásával - hatalmas sikerrel - népszerűsítették Németországban a magyar hagyományokat, Szolnokot és egyben Rákóczifalvát is. A helyi szervezők - a nagy sikerre való tekintettel - jelezték felénk, hogy szívesen fogadnának bennünket máskor is, akár a helyszínen történő kuruc kori bográcsos főzés megvalósítására.


Támogatók voltak:
- Szolnok (Vár)Megyei Jogú Város Önkormányzata
- Rákóczifalva Nagyközség (Város) Önkormányzata
- FLEKKEN Húsbolt - Szolnok, Széchenyi Piac
- Szolnok SUZUKI Alfa Autószalon.

21. rész

HÁROMSZOROS VIVÁT! VIVÁT! VIVÁT! A SZOLNOKI CSALÁDI NAPON.

Szervezetünk 2010-ben a Családi Napon kuruc kori viseletben bemutatta jellegzetes gasztronómiai kínálatait:
- a cipóban tálalt pörköltet, és a
- káposztás kakast.


A színpadon - KURUC TOBORZÓ - keretében a Rákóczi-szabadságharc tiszteletbeli kuruc generálisává avattuk Szolnok (Vár)Megyei Jogú Város polgármesterét, Szalay Ferenc urat. Polgármester úr a szabadságharc zászlaja alatt tett esküt és fogadalmat II. Rákóczi Ferenc nemzeti függetlenségért vívott harca, valamint politikai és erkölcsi ideológiája mellett.

Hozzon létre weboldalt vagy webáruházat a Mozello segítségével.

Gyorsan, egyszerűen, programozás nélkül.
Visszaélés jelentése Bővebb információ